A denevérszender (Hyles vespertilio) magyar (és tudományos) nevét talán a szinte teljesen egyszínű palaszürke testéről és elülső szárnyáról kapta, amelyek a faj igen jó ismertetőjegyei, ezek miatt nagyon könnyen felismerhető. Hátulsó szárnyának nagy része élénk rózsaszínű, de a szárnytő és a külső szegély fekete. A pihenő lepke teljesen eltakarja hátulsó szárnyát, így igen jól álcázza magát nappali pihenése közben élőhelyén a sziklák között. A lepke két nemzedéke május-június és augusztus-szeptember folyamán repül. Hernyója az erdei derécén (Chamaenerion angustifolium) táplálkozik. A szenderek között közepes termetűnek számító, 6–8 cm szárnyfesztávolságú állat.
Denevérszender (fotó: Tóth Balázs)
Sziklás hegyoldalakon él; a régi Magyarország területén sokáig csak Horvátországból és a Felvidékről volt ismert, ám 2003-ban az erdélyi Tusnádfürdőn (Băile Tușnad, Románia) is fogták egy példányát. Aztán 2005-ben megtalálták a mai Magyarország területén is egyetlen állományát, Fertőrákos mellett, így már nem „elveszett”, hanem „visszatért” (vagy mindig is ott élt?) fajként tarthatjuk nyilván.
Szerző: Tóth Balázs (Állattár)