Bevezetés

Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális, közösségi és családi traumát okozott Magyarországnak.

A Magyar Természettudományi Múzeum virtuális kiállítás keretében emlékezik meg a trianoni diktátum aláírásának 100. évfordulójáról.

A Magyar Királyság természetrajzi kutatásait az I. világháború előtt a gyarapodás, fejlődés, kárpát-medencei és egzotikus gyűjtőutak jellemezték, több városban múzeumok, tudományos társulatok, szellemi műhelyek alakultak. A múzeumok intenzíven gyarapították gyűjteményeiket. A Nemzeti Múzeumon belül működő természettudományos gyűjtemények ekkor kerültek a világ élvonalába. Ennek a lendületes fejlődésnek vetett véget az I. világháború, majd a trianoni békediktátum okozta országcsonkítás és következményei.

A társadalmi és gazdasági veszteségek mellett a magyar tudományos életet is súlyos csapás érte: kutatóink kisebbségi élethelyzetbe vagy szülőhelyük elhagyására kényszerültek. Becslések szerint összesen 400–500 ezer ember érkezett az elcsatolt területekről a hétmilliósra fogyatkozott Magyarországra.

Virtuális kiállításunk egy izgalmas tudományterületen, a természetrajzon keresztül mutatja be a trianoni döntésnek az élet minden területére kiterjedő hatását. Láthatjuk, mi jellemezte a Trianon előtti természetrajzi kutatásokat, hogyan befolyásolták a döntés következményei a kutatói és intézményi sorsokat.

Ezeréves otthonunk, a Kárpát-medence bio- és geodiverzitása páratlan természeti érték. A térség tudományos kutatásának eredményei természetes módon csak kárpát-medencei kontextusban értékelhetőek. A Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei ezért napjainkban, akárcsak korábban, számos határon túli természettudományos kutatási programban vesznek részt.

A Magyar Királyság címere (1915-1918 között) (forrás: wikipédia)