A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) Európa legritkább és legveszélyeztetettebb kígyója. Mára csupán három helyen maradt fenn, ebből kettő (Hanság és Kiskunság) a mai Magyarországon, egy pedig Erdélyben található. Valaha a Bécsi-medencétől Erdélyig összefüggő állományai élhettek a mozaikos szerkezetű, állandó, sekély vízborítottságú sztyeppeken. A Bécsi medencéből élőhelyeinek zsugorodása és az intenzív gyűjtés következtében eltűnt, az utolsó egyedeket az 1970-es években látták a Fertő-tó mellett. A Hanságban és a Kiskunságban a földhasználat fokozatos változása, a nem megfelelő kaszálás csupán pár apró populáció fennmaradását eredményezte, de eltűnéséhez nagyban hozzájárultak az illegális begyűjtések is. Erdélyben sokáig kipusztultnak hitték, de a 2000-es években újra felfedezték négy kis állományát.
Méhely Lajos Vipera ursinii illusztrációja a Herpetologia Hungarica című művéből, amelyet sohasem publikáltak
Az első két példányt 1892-ben fogta be Herman Ottó Rákosmezőn, a Pest keleti oldalán elterülő homokos síkságon, azt gondolva, hogy a keresztes vipera két képviselőjét azonosította. A példányok felkeltették Méhely Lajos zoológus érdeklődését, aki úgy vélte, hogy a keresztes vipera új változatával állnak szemben. El is nevezte Vipera pelias var. rakosiensis-nek. Később derült ki, hogy a Budapest mellett talált kígyók a korábban az olasz Alpokból leírt parlagi viperához (Vipera ursinii) tartoznak. Végül csak az 1960-as években sorolták be abba a rendszertani kategóriába, ahová a mai napig tartozik: a Vipera ursinii rakosiensis alfaj.
Rákosi vipera a jellegzetes élőhelyén (Halpern Bálint felvétele)
A szétdarabolt Magyarországon természetvédelmi értelemben a rákosi vipera sorsa még rosszabbra fordult, hiszen onnantól nem lehetett egységes kezeléssel az állományok megmentéséért küzdeni. A magyar és román kutatók hatékony együttműködésének köszönhetően azonban az utóbbi évtizedekben kiemelkedő összefogással több hazai és Európai Uniós pályázat központi eleme lett a faj. A Magyar Természettudományi Múzeum kutatói kezdetektől részt vettek a rákosi vipera kutatásában.
Rákosi vipera portré (Halpern Bálint felvétele)
Szerző: Vörös Judit (Állattár)
Kapcsolódó tartalmak:
Herman Ottó