Magyar tulipán

Áprilisban az aldunai Kazán-szoros irtózatos sziklafalainak párkányain egy szépséges, élénk sárga és illatos virágú, szürke levelű tulipán pompázik. Először az osztrák származású, 1820 és 1840 között a pesti egyetemi botanikus kertjének vezetője, Anton Rochel (1770–1847) munkája említi, Tulipa Gesneriana néven (1838). Rochel a Bánság flórájának alapos és úttörő kutatójaként az Aldunánál is járt, de a növény tőle gyűjtött példányát nem ismerjük. Az általa használt név azonban a kerti tulipáné, egy sok évszázada termesztett, ma már kideríthetetlen eredetű és összetételű hibridcsoport neve. Később vezető botanikusaink, Janka Viktor (1837–1890) majd Borbás Vince (1844–1905) már herbáriumi példányokat is gyűjtöttek belőle, egyelőre azonban a Franciaországból leírt T. billietiana-val azonosították. Később Borbás felismerte, hogy tudományra új növényfajról van szó, és ő nevezte el 1882-ben magyar tulipánnak (Tulipa hungarica). Ma a román flóra féltve óvott faja, a világon valószínűleg csak a Kazán-szorosban fordul elő, a szoros szerbiai oldaláról kipusztultnak tekintik. Újabban felmerült, hogy az Urumov-tulipán (T. urumoffii) azonos lehet a magyar tulipánnal; ha ez beigazolódik, növényünk elterjedési területe Bulgáriára is kiterjed.

Csapody Vera akvarellje a magyar tulipánról

A magyar tulipán egy példánya a Természettudományi Múzeum Növénytárának exsiccata-sorozatából

Szerző: Somlyay Lajos (Növénytár)