Embertani Tár

Az Embertani gyűjtemények története kalandos utakon ment végig. Régészeti ásatásokból 1835-től szórványosan kerültek a Nemzeti Múzeumba emberi csontmaradványok. A gyarapodó embertani anyag a Néprajzi Osztályba került. Régészeken kívül magánszemélyek adományaiból és egyéb tárak munkatársainak külföldi expedícióiból is gazdagodott az anyag. A világon ötödikként alapított budapesti egyetem antropológia tanszékével párhuzamosan fejlődött a kollekció. A 19. század végén és a 20. század első évtizedében Török Aurél a korszak meghatározó antropológus professzora szorgalmazta önálló Antropológiai Múzeum alapítását. Később Bartucz Lajos képviselte tanára álláspontját és a Tanácsköztársaság idején létre is jött egy Tiszavirág életű Embertani Osztály a Nemzeti Múzeumban. A tudomány igényei és a helyhiány okozta raktározási problémák miatt az egyetemi és a múzeumi gyűjtemény többször cserélt „gazdát” ebben az időszakban, ez a korai gyűjtések jogviszonyát máig kissé bizonytalanná teszi. Trianont a mai Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának törzsgyűjteménye a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán érte meg.

Szerző: Bernert Zsolt