Iuliu Prodan (1875–1959)

A trianoni békediktátum előtt még Prodán Gyula nevű ifjú a kolozsvári egyetem elvégzése (1900) után több középiskolában tanított: Szamosújváron, Naszódon, Egerben, majd Zomboron. Az egri főreáliskola tanáraként intenzíven kutatta a Bükk hegység flóráját. Amikor a vajdasági Zomborra került a magyar főgimnáziumba, kutatásait Bács-Bodrog vármegyére terjesztette ki, amelynek flórájáról alapvető munkát írt (1915). Erre az időre tehető, hogy kölcsönkérte a hozzá barátilag viszonyuló Jávorka Sándortól a készülő, s az akkori remények szerint hamarosan kiadásra kerülő Magyar Flóra kéziratát, hogy azt saját, román nyelven megírandó határozójához segítségül használja. Az eset minden részlete nem ismert, de tény, hogy a hamarosan kitörő világháború miatt Jávorka grandiózus művének kiadása elmaradt. A háborút követő összeomlás után Prodan román állampolgár lett, és a kolozsvári gazdasági akadémiára került (1919 októbere). 1923-ban aztán megjelentette kétkötetes romániai határozókönyvét, ami a trianoni diktátum alapján Romániához csatolt Erdély és Bánság flóráját is felölelte. A munka legnagyobb része – leszámítva néhány nemzetséget és a Kárpátokon túli fajokat – Jávorka eredeti kéziratának szinte szó szerinti fordításán alapult. Az eset nagy felháborodást, nemzetközi visszhangot keltett, maga Jávorka is erélyesen – bár hasztalanul – tiltakozott a példátlan eljárás ellen.

Iuliu Prodan (1875–1959) (forrás: Wikipedia)

Prodan határozókönyve első kötetének címoldala

A Radnai-havasok jellegzetes növényeit bemutató ábra Prodan határozókönyvéből

Szerző: Somlyay Lajos (Növénytár)

Kapcsolódó tartalmak:

Jávorka Sándor

Magyar Flóra