Ürgék a román-magyar határon

Az ürge a füves puszták gyakori rágcsálója volt. Az 1970-es évekig még gyakran védekeztek is ellene a szántóföldeken okozott vélt vagy valós kártétele miatt.

Bár a Trianon utáni új román-magyar határ fizikailag nem akadályozta az ürgék terjedését, mégis megpecsételte sorsukat: Arad megyében fennmaradt az ürge, Békés megyében viszont teljesen kipusztult. (Később egy területre visszatelepítették, ez látható a jobboldali térképen Békéscsaba alatt.)

Közönséges ürge (Spermophilus citellus) a füves puszták egyik legjellegzetesebb lakója (fotó: Cserkész Tamás)

Az okok nagyjából világosak: az állattartás Aradban nem csökkent, tehát itt fennmaradtak élőhelyek, és kezelésük is folyamatosan biztosított volt az állandó legeltetésnek köszönhetően. Békés megyében viszont döntően átálltak a szántóföldi növénytermesztésre, az ürgék gyepes élőhelyei nagyrészt megszűntek, a maradék élőhelyeken a legeltetés vagy a kaszálás hosszú ideig szünetelt.   

Balra: az ürge elterjedése az 1950-es években, jobbra: az ürge elterjedése napjainkban (a térképet a szerző készítette Hegyeli Zsolt, Fülöp Tihamér és szerző által gyűjtött adatok alapján)

Szerző: Cserkész Tamás (Állattár)