A Bihar-hegység barlangjai

A pliocén és pleisztocén korú, azaz a földtörténet utolsó kb. 5 millió évéből származó ősgerinces leletek jelentős része barlangokból, a barlangokba annak idején bemosódott üledékekből került, illetve kerül elő. A legtöbb ezek közül is pleisztocén korú, vagyis a sokak által jégkorszaknak ismert időszakból származik. Vannak olyan felszíni lelőhelyek, amelyekről ma már nem látszik, hogy annak idején ezek is barlangok vagy karsztos hasadékok voltak Ezeket kitöltötték az agyagos, homokos, törmelékes üledékek, mára pedig az erózió miatt részben vagy egészben feltáródtak. Ilyen például a Bihar hegységben a Betfia.

Bihar hegységi barlangi medve maradványok a MTM Őslénytárnak raktárában

A legtöbb lelet azonban valódi barlangokból került elő, egy részük célzott őslénytani ásatások, más részük barlangfeltáró vagy egyéb barlangászati tevékenység révén. Ahogy a jelenlegi országhatárunkon belül a Bükk vagy a Gerecse, úgy a régi Magyarország területén a Bihar hegység volt az egyik olyan terület, ahonnan a barlangok szinte ontották a fantasztikus gazdagságú leletanyagot. A Bihar esetében a fantasztikust még szó szerint is érthetjük, hiszen a barlangokban talált ősmaradványokat régebben sárkányfogaknak, sárkánycsontoknak vélték. Nagy részük valójában barlangi medve vagy más jégkorszaki állat (pl. farkas, barlangi oroszlán, sztyeppi bölény) maradványa: csontok, fogak, koponyák.

Petényi Salamon János által a bihari Igric-barlangban gyűjtött barlangi hiéna (Crocuta crocuta spelaea) singcsontjai (MTM Őslénytár

A Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárában több bihari barlangból is őrzünk nagyon szép és érdekes maradványokat (ezres nagyságrendben!), ilyen a Fonácza-, az Oncsásza- és az Igric-barlang – a legtöbb leletet az utóbbi szolgáltatta. Az Igric-barlangi maradványok túlnyomó része eredetileg a Magyar Királyi (később Állami) Földtani Intézet tulajdonában volt, de az anyag később ajándékként a Természettudományi Múzeum került. Egy intézeti vezetői döntés értelmében ugyanis a külföldi lelőhelyekről származó leletek nagy részét átadták a múzeumnak, márpedig addigra ezek a területek Romániához tartoztak.

Azóta is szép leletek kerülnek elő a bihari barlangokból, sőt, újakat is felfedeztek, ilyen a Medve-barlang Kiskoh (Chișcău) mellett.

Petényi Salamon János által a bihari Igric-barlangban gyűjtött barlangi medve alsó állkapocs (MTM Őslénytár)

Barlangi medve (Ursus spelaeus) állkapcsai a bihari Oncsásza-barlangból (MTM Őslénytár)

Ezt a teljes barlangimedve-koponyát 2017-ben kaptuk ajándékba ifjabb Entz Gézától, aki unokája annak az Entz Gézának, aki egykor a Kolozsvári Egyetem professzoraként tanított. A példány eredetileg az Igric-barlangból származik, és a professzor hagyatékában volt. Jelenleg a MTM Őslénytárnak raktárában őrizzük, de 2017-ben (amikor éppen az Év Ősmaradványa volt a barlangi medve) a Hónap Tárgyaként a kiállítási terünkben is bemutattuk.

Szerző: Gasparik Mihály (Őslénytani és Földtani Tár)

Kapcsolódó tartalmak:

Őslénytani lelőhelyek a Nagy-Magyarországon

Barót

Betfia