A Pannon régió

A Trianon előtti Magyarország határa ezer éven át, hosszú szakaszon követte a Kárpátok vonulatát. A Magyar Királyság körvonala a domborzati, a talajtani és a növényföldrajzi térképeken még akkor is szembeötlő, ha a politikai határokat nem ábrázolják. A terület szíve a hegyvonulatok övezte változatos felszínű síkság és dombvidék. Az Európai Unió Pannon régió néven önálló életföldrajzi egységként tartja számon, amely eredeti fajgazdagsága (biodiverzitása) a tágabb környezetéből jelentősen kiemelkedő. Az elnevezés megtévesztő, mert a korabeli Pannónia a terület nyugati harmada. A biológiai változatosság alapja a terület sokszoros és sok szempontból átmeneti természetföldrajzi helyzete.

 Európa életföldrajzi régiói forrás

Az Egyenlítő és az Északi-sark között éppúgy csaknem fél úton található, mint az Atlanti-óceán és Ázsia szélsőségesen kontinentális belseje, vagy a mediterrán Földközi-tenger partvidéke és a Baltikum között. A középhegységek és dombvidékek a maguk néhány száz méteres magassága ellenére is, az északi meredek lejtőkön a nagyobb magasságot kedvelő élővilág megélhetésére alkalmasak. Az éghajlat, a domborzat, a talaj és a vízrajz együttes változatossága tükrében lesz csak érthető, miért pont itt, a Pannon régióban fordulhat az elő, hogy olyan fajok élnek együtt, amelyeket máshol kilométerek százai vagy ezrei választanak el.

Ez a terület évezredek óta a bármely irányból érkező embereket a táj bőségével lenyűgözte, megihlette és letelepedésre sarkalta. A honfoglaló magyarság nagyrészt a Pannon régiót vette birtokba vándorútja végén, és népesítette be ezer éven át. Az ember által végzett folytonos tájformálásban a magyarságnak oroszlánrész jutott, a terület biológiai sokszínűségének megőrzése elsősorban az itt élők érdeke és felelőssége.

Szerző: Bernert Zsolt (Embertani Tár)