Diószeghy és Schmidt barátsága

Diószeghy László Sepsiszentgyörgyön született, festőművésznek tanult, autodidakta módon vált lepkésszé, és e szenvedélye nagy szerepet játszott abban, hogy Borosjenőn (ma Ineu, Románia) telepedjen le 1907-ben. Itt az alföld és a hegyvidék lepkevilágát egyaránt tanulmányozhatta. Jó barátságot ápolt Schmidt Antallal, a Magyar Nemzeti Múzeum (később Országos Természettudományi Múzeum) munkatársával.

A magyar barkabagolylepke Dioszeghyana schmidtii), amelyet Diószeghy László fedezett fel. Forrás: Tóth Balázs, Magyar Természettudományi Múzeum

Schmidt Antal Lugoson (ma Lugoj, Románia) született, és 1903-ban lépett a Magyar Nemzeti Múzeum alkalmazásába. Kiemelkedő tudományos és gyűjteményépítő munkát végzett, levelezett a rovarászat akkori hazai és külföldi nagyjaival, de ő biztatta lepkészésre az író Wass Albert családját is. Trianon előtt többször is meglátogatták egymást: Diószeghy tanulmányozta a múzeum gyűjteményét, és értékes példányokat adományozott, Schmidt pedig közös gyűjtőutakat tett Diószeghyvel (és más lepkészekkel) az erdélyi tájakon.

A trianoni döntés után már nehezebben tudtak találkozni, de barátságuk megmaradt: ez utóbbit jól jelzi, hogy mindketten fedeztek fel addig ismeretlen éjjeli lepkéket, és azokat egymásról nevezték el! Diószeghy felfedezése a magyar barkabagolylepke (Dioszeghyana schmidtii). (A faj a Dioszeghyana nevet csak mintegy 60 évvel később kapta, amikor kiderült, hogy egyetlen addig ismert nembe sem sorolható be.) Lakóhelyén, Borosjenőn fogta első példányát; azóta kiderült, hogy a Kárpát-medencétől Kis-Ázsiáig honos. Schmidt Antal a retyezáti hegyiaraszolót (Psodos coracina dioszeghyi) fedezte fel és nevezte el jóbarátjáról, aki az első példányokat gyűjtötte. Endemikus, azaz bennszülött alfaj, amely csak a Déli-Kárpátokban honos.

Diószeghy László. Forrás: Kocs Irén, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy

Schmidt Antal. Forrás: Bálint Zsolt, Magyar Természettudományi Múzeum

A retyezáti hegyiaraszoló (Psodos coracina dioszeghyi), amelyet Schmidt Antal fedezett fel. Forrás: Tóth Balázs, Magyar Természettudományi Múzeum

Kapcsolódó tartalom:

https://mttmuzeum.blog.hu/2020/05/08/a_partiumtol_ujbudaig

Szerző: Tóth Balázs (Állattár)