Trianon hatasa a gerinces őslénytani kutató és gyűjtőmunkára

A Kárpát-medence ősgerincesleleteinek csupán kis része idősebb 65 millió évnél, azaz paleozoikumi vagy mezozoikumi; túlnyomó részük a földtörténet utolsó 65 millió évéből, harmad- vagy negyedidőszaki kőzetekből, üledékekből került elő. Ezek közül is a fiatal harmadidőszaki (miocén és pliocén) valamint főleg a negyedidőszaki (pleisztocén) ősgerincesleletekben bővelkedünk. Ezeket a maradványok kisebb részben felszíni vagy felszín közeli (úgynevezett nyíltszíni) lelőhelyekről kerültek és kerülnek elő ma is, zömükben azonban vagy barlangokból vagy bányákból hozzák őket a felszínre, esetenként pedig olyan ipari munkák során bukkannak rájuk, amikor mélyre le kell ásni a földbe. Ilyen például a nagy épületek alapozása, az útépítés, de többek között ilyen volt a metró építése is.

Petényi Salamon János által a bihari Fonácza-barlangban gyűjtött barlangi medve szemfog (MTM Őslénytár)

Természetesen vannak kifejezetten őslénytani, ősmaradvány-gyűjtési célból végzett terepi munkák és ásatások is, amikor megtervezetten tárják fel a kőzeteket, úgy, hogy előtte ott nem volt semmilyen földmunka vagy bányászat. Ez azonban leginkább a gerinctelenfosszíliák gyűjtésére igaz, ősgerincesleletek esetében ilyenből jóval kevesebb van. A trianoni döntés és Magyarország területének drasztikus csökkenése a gerinces őslénytan szempontjából leginkább éppen azért volt nagy veszteség, mert olyan hegy- vagy dombvidéki területeket is elvesztettünk, ahol bányák (agyag-, kő-, szén-, lignitbányák stb.) működtek és/vagy barlangok voltak. Ezekből időről-időre gazdag ősgerinces-leletanyag jutott a hazai földtani közgyűjteményekbe, főleg a Természettudományi Múzeumba (akkor még a Nemzeti Múzeum részeként) és a Földtani Intézetbe. Egyes bányák, lelőhelyek mára megszűntek vagy megsemmisültek, de több olyan is van, ahol máig igen érdekes és értékes ősgerincesleletek bukkannak elő, amelyek sajnos már nem a mi gyűjteményeinket gyarapítják. Ugyanígy „külföldre szakadt” barlangjainkból is sok értékes lelet került elő azóta is. A teljesség igénye nélkül néhány ilyen lelőhely:

Bányák:

Barót, Tataros (Erdély); Szentmargitbánya (Burgenland); Gombaszög (Felvidék); Belcsény (Délvidék)

Barlangok: Fonácza-, Igric-, Oncsásza- (Erdély); Óruzsini-, Porácsi-, Haligóci-, Tufna-barlang (Felvidék)

Bihar hegységi barlangi medve maradványok a MTM Őslénytárnak raktárában

Szerző: Gasparik Mihály (Őslénytani és Földtani Tár)

Kapcsolódó tartalmak:

Barót

Szentmargitbánya

Gombaszög