Bánáti bazsarózsa

Talán meglepő, de a májusi kertek díszeként mindenki által ismert bazsarózsák két őshonos, vadon élő faja is előfordul Magyarországon. A bazsarózsa nemzetség tudományos nevét (Paeonia) is egyre gyakrabban használjuk a köznyelvben.

Csapody Vera akvarelljén az egyik legszebb hazai növényritkaság, a bánáti bazsarózsa látható. E csodálatos, gyakran mélypiros virágú növény Magyarországon csak a Keleti-Mecsek tölgyeseiben él.

A bánáti bazsarózsa herbáriumi példánya a Deliblátról

A növényt Anton Rochel (Rochel Antal, 1770–1847) orvos, a pest-budai egyetem főkertésze írta le 1828-ban a bánsági Deliblát erdőspusztai növényzetéből. A faj nevében e kárpát-medencei régióra utal a banatica jelző. A növény faji-alfaji önállósága terén még szakmai viták folynak a botanikusok között: egy időben a mediterrán piros bazsarózsa alfajának tekintették (Paeonia officinalis subsp. banatica néven).

A bánáti bazsarózsa természetes élőhelyén (Márkus András felvétele)

A Rochel által leírt növény bennszülött, csak a Kárpát-medence déli, délkeleti peremének néhány pontján él. Előfordul a Delibláton, az Alduna térségében, a Fruska Gorán, a Bihar hegységben és a Mecsekben. A trianoni döntést követően hazánkban csak a mecseki populáció maradt. Ez azonban valamennyi közül a legerősebb állomány, így megőrzése tekintetében felelősségünk igen nagy. A bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica Rochel) Magyarországon fokozottan védett, nemzetközi természetvédelmi egyezményekben és az IUCN vörös listáján is szerepel. Hazai állományának megőrzéséről Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei gondoskodnak.

A bánáti bazsarózsa virága (Márkus András felvétele)

 

 

Szerző: Bauer Norbert (Növénytár)