Mátrai kövirózsa

A hazánkban őshonos „rózsás kövirózsát” szakirodalmunk korábban több tudományos névvel is illette. Többnyire a Görögországból leírt Sempervivum marmoreum Griseb. fajjal azonosították, feltételezve, hogy e morfológiailag nagyon változatos növény elterjedési területe a Balkán-félszigetre és a Kárpátok egy részére is kiterjed. Az újabb átfogó sejttani és morfológiai vizsgálatok legalább három, földrajzilag (észak-dél irányban) meglehetősen elkülönülő taxon létezését bizonyították. Ráadásul ezek a leveleik szőrzete alapján egyértelműen különböznek. Kiderült, hogy a Szlovákiában és nálunk, főként az Északi-középhegységben és a Dunakanyar környékén előforduló „rózsás kövirózsa” a S. marmoreum-tól különböző fajt képvisel. Utóbbi hozzánk legközelebb az Erdélyi-szigethegységben, a harmadik taxon (S. erythraeum, vagy S. marmoreum ssp. erythraeum) pedig a Délkeleti-Kárpátokban él. „Újdonsült” bennszülött növényünk a mátrai kövirózsa (Sempervivum matricum) nevet kapta, a rendszertani tisztázással természetvédelmi jelentősége is nagyban felértékelődött. A trianoni országcsonkítással ugyanakkor a másik két rokon fajt elvesztettük.

Endemikus fajunk (bár ezt Trianon idején még nem tudtuk), állományainak egy része határon kívülre került.

Mátrai kövirózsa tőlevélrózsája (Csapody Vera akvarellje)

Virágzó mátrai kövirózsa (Bauer Norbert fényképe)

Szerző: Somlyay Lajos (Növénytár)