Magyar
English
A román hadsereg augusztus 16-án őrséget állított a múzeum kapujába. Természetesen nem az esetleges fosztogatások megakadályozása volt a cél, hanem az, hogy a román hatóságok által rekvirálásra kiszemelt tárgyakat ne lehessen kimenteni. Augusztus 27-én bizottság érkezett, hogy leltárba vegye – a hivatalosan még nem is Romániához tartozó – Partium és Erdély történetéhez kapcsolható műtárgyakat és könyvtári dokumentumokat. Szeptember 8-án megjelent egy küldöttség, hogy a kiszemelt könyv- és kézirattári anyagokat elvigye, de a főigazgató tiltakozására távoztak azzal, hogy egy-két nap múlva visszajönnek.
Szeptember 10-én egy népesebb bizottság, majd teherautók, sok láda és huszonöt, rakodásra kirendelt hadifogoly érkezett. A múzeumnak sikerült a budapesti olasz katonai misszió egy tisztjét a helyszínre hívni, így Șerbescu román tábornok végül lefújta az akciót, és bejelentette, hogy vegyes bizottságot alakít a műtárgyak kérdésében. Párizsban a békekonferencia legfelsőbb tanácsa szeptember 17-én arról rendelkezett, hogy a múzeumi tárgyak jelen helyükről el nem távolíthatók, így szeptember 20-án más jellegű próbálkozásra került sor: Șerbescu azt ajánlotta fel, hogy eltekintenek a fővárost sújtó lórekvirálástól, ha a múzeum önként átadja a román katonai parancsnokság által kijelölt műtárgyakat.
Constantin Șerbescu tábornok, a beszédes – később Központi Gazdasági Bizottságra „finomított” – nevű Központi Kiürítési Bizottság (Comisiunea Centrală de Evacuare) vezetője. Forrás: Wikimedia Commons
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Kapcsolódó tartalmak:
Hogyan került a múzeum a Mehmed szultán útra?
Román próbálkozások a múzeumi anyag részleges elrablására 1920 őszén
Az első román rekvirálási kísérletek a múzeumban, 1919. augusztus–szeptember
A Magyar Nemzeti Múzeum a békekonferencia hivatalos irataiban