Magyar
English
A Krenner-korszak alatt az akkor még Magyarországhoz tartozó területekről is felhalmozódott gigantikus gyűjteményi anyag hosszú időre biztosított kutatási muníciót az elsősorban leíró ásványtannal és ezen belül is főleg krisztallográfiával foglalkozó munkatársaknak. Emellett gyümölcsözőnek bizonyultak a határon túl élő magyar bányászati szakemberekkel és gyűjtőkkel megmaradt kapcsolatok is. A közölt tanulmányok vagy 75–80 százalékban a határon túlra került lelőhelyekről származó példányokról szóltak, hasonló arányok tapasztalhatók a tár kutatási profiljában az 1930-as évek közepétől megjelenő kőzettani tudományterülethez kötődő publikációkban. A Trianon részleges revíziója során, az 1938–1940-ben ideiglenesen visszatért területekre kirajzó munkatársak által begyűjtött, illetve az ott dolgozó bányászati szakemberektől ez időszakban beszerzett minták feldolgozása nyomán az elcsatolt területek ásványainak és kőzeteinek vizsgálata egészen az 1956-os tűzvészig még jelentős arányt képviselt az Ásvány- és Kőzettár tudományos munkájában.
Jellemző példa: dognácskai és szászkabányai kalcitkristályok rajza Vendl Mária „Kristálytani vizsgálatok magyarországi kalcitokon” című tanulmányából (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 36 (4), 1927). A munka kizárólag a Romániához csatolt bánsági, partiumi és erdélyi lelőhelyekről származó kristályok vizsgálati eredményeit tartalmazza (Vaskő, Dognácska, Szászkabánya, Újmoldova, Rézbánya, Aranyosbánya)
Klebelsbergit, Felsőbánya (Baia Sprie), Románia. MTM Ásvány- és Kőzettár. Zsivny Viktor, az Ásvány- és Őslénytár munkatársa a Klebelsberg Kunó vallás- és leíráshoz közoktatásügyi miniszterről elnevezett, 1929-ben leírt új ásványt a Fizély Sándor nyugalmazott felsőbányai m. kir. bányafőmérnök által küldött példányokban találta meg
Fülöppit, Nagybánya (Baia Mare), Románia. MTM Ásvány- és Kőzettár. Koch Sándor, az Ásvány- és Őslénytár munkatársa Fülöpp Béla és Kupás Gyula romániai magyar ásványgyűjtőktől kapta azokat a példányokat, amelyekből 1929-ben az előbbiről fülöppitnek elnevezett új ásványt leírta
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Kapcsolódó tartalmak:
Személyes sorsok Trianon idején az Ásvány- és Őslénytárból
Személyes sorsok Trianon revíziója és az újbóli területvesztések idején
Trianoni sorsok: Szentpétery Zsigmond
Trianon hatása az Ásvány- és Őslénytárban folyó tudományos munkára