Magyar
English
Trianon után a magyarországi földtudományi gyűjtemények száma is komolyan megcsappant. A bányavidékekhez nagy számban kötődő magángyűjtemények jelentős része az új határokon kívül rekedt (a nevesebbek közül Fülöpp Béláé Temesváron, Kupás Gyuláé Nagybányán). Az ásványtan (a természetrajzon belüli) oktatását szolgáló középiskolai gyűjtemények osztoztak az adott város sorsában. Az egyetemi kollekciók közül a Selmecbányáról 1918-ban Sopronba menekült Bányászati és Erdészeti Főiskola gyűjteménye az áttelepülés során komolyan károsodott. Az 1921-től Szegeden működő volt kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem szintén jóval kisebb kollekcióval volt kénytelen beérni. A formailag az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) tulajdonában lévő – az utolsó békeévben 67 ezer darabos – egyetemi gyűjtemény ugyanis Kolozsváron maradt, és a román állam tette rá a kezét. Magyarország a békekonferenciához benyújtott VIII. jegyzékének 10. mellékletében hiába tiltakozott az EME gyűjteményeinek elvétele ellen. Ahogy más tanintézeteknek is, az elveszett egyetemi gyűjtemény részbeni pótlására az 1920-as évek elején az Ásványtani és Őslénytani Tár küldött Szegedre adományt duplumanyagából, csakúgy, mint a budapesti Tudományegyetem és a Műegyetem ásványtani tanszékei.
A Sopronba menekült Bányászati és Erdészeti Főiskola, később Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola ásványgyűjteménye. Forrás: Fekete Zoltán (1933): A M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola története és mai szervezete
A Szegeden működő volt kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem földtani gyűjteménye 1938-ban. Forrás: F. Tóth Géza (2004): Geológusképzés Szegeden 1922–2000
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Kapcsolódó tartalmak:
Személyes sorsok Trianon idején az Ásvány- és Őslénytárból
Személyes sorsok Trianon revíziója és az újbóli területvesztések idején
Trianoni sorsok: Szentpétery Zsigmond
Trianon hatása az Ásvány- és Őslénytárban folyó tudományos munkára