Nyitólap

A Magyar Természettudományi Múzeum virtuális kiállítás keretében emlékezik meg a trianoni diktátum aláírásának 100. évfordulójáról. A Magyar Királyság természetrajzi kutatásait az I. világháború előtt intenzív gyarapodás, fejlődés jellemezte.Ennek a lendületes fejlődésnek vetett véget az I. világháború, majd a trianoni békediktátum okozta országcsonkítás és következményei. A virtuális kiállításon szemelvényeken keresztül mutatjuk be, mi jellemezte a Trianon előtti természetrajzi kutatásokat a Kárpát-medencében, hogyan befolyásolták a döntés következményei a kutatói és intézményi sorsokat.

1920-ban a mai Magyar Természettudományi Múzeum akkor már létező tárai a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetébe tartoztak. A természetrajzi gyűjtemények a Nemzeti Múzeumon belül az Állattár, Növénytár, Ásvány- és Őslénytár valamint a Néprajzi Osztály keretein belül gyarapodtak.

Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum nemcsak mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági és közösségi/családi traumát okozott Magyarországnak, a magyar tudományos életet is súlyos csapás érte: magyar kutatók más országok állampolgáraivá váltak és kisebbségi létbe kényszerültek vagy szülőhelyük elhagyását voltak kénytelenek választani.

A Trianon előtti Magyarországon a természetrajzi kutatásokat a gyarapodás és a fejlődés, kárpát-medencei és egzotikus gyűjtőutak jellemezték, több városban múzeumok, tudományos társulatok, szellemi műhelyek alakultak. A múzeumok intenzíven gyarapították gyűjteményeiket. Ennek az intenzív fejlődésnek vetett véget az I. világháború, majd a trianoni békediktátum országcsonkítása.

A Trianon előtti Magyarország határa ezer éven át, hosszú szakaszon követte a Kárpátok vonulatát. A Magyar Királyság körvonala a domborzati, a talajtani és a növényföldrajzi térképeken még akkor is szembeötlő, ha a politikai határokat nem ábrázolják. Az Európai Unió Pannon régió néven önálló életföldrajzi egységként tartja számon, amely eredeti fajgazdagsága (biodiverzitása) a tágabb környezetéből jelentősen kiemelkedő.

A magyarul vagy latinul magyarnak (hungarica, hungaricum) elnevezett növény- és állatfajok egy része nem él a mai Magyarországon. Elnevezésük a Trianon előtti időkbe nyúlik vissza. A Kárpát-medence számos endemikus (bennszülött) fajjal is rendelkezik. Összeállításunkban szemezgetünk a Kárpát-medence természeti kincseiből.

A térség tudományos kutatásának eredményei természetes módon csak kárpát-medencei kontextusban értékelhetőek. A Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei ezért napjainkban és korábban is számos határon túli természettudományos kutatási programban vesznek részt. Ezekből mutatunk be néhányat.