A békekonferencia során a Magyar Királyság mint vesztes fél számára csak annyi lehetőséget adtak, hogy közvetlenül a békeszerződés tervezetének átvétele előtt előzetes, majd az átvétel (1920. január 15.) után válaszjegyzékeket, azaz írásos anyagokat nyújtsanak be, illetve a delegáció vezetője (Apponyi Albert gróf) a békeszerződés tervezetének átvétele utáni napon szóban reagálhatott a tervezetre.
Az előzetes jegyzékek és száznál is több mellékletük, valamint Apponyi beszéde történeti, földrajzi, néprajzi, alkotmányjogi és nemzetiségpolitikai érvekkel próbálták elérni a békefeltételek felülvizsgálatát és népszavazások kiírását a területi kérések eldöntésére. A január 14-én az előzetes jegyzékek közt benyújtott igen részletes, úgynevezett bemutatkozó jegyzék 13. mellékletének (Magyar tudományos egyesületek és intézmények, alapításuk éve, céljuk és szakfolyóirataik) a kulturális intézményeket felsoroló lista élén a Magyar Nemzeti Múzeum szerepel.
A Magyar Nemzeti Múzeum a magyar békeküldöttség 1920. január 14-én benyújtott II., ún. Bemutatkozó jegyzékének 13. mellékletében. Forrás: Jelentés a magyar békeküldöttség működéséről Neuilly s/S.-ben, 1920 januarius–március havában. l kötet (Arcanum Digitális Tudománytár)
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Kapcsolódó tartalmak:
Hogyan került a múzeum a Mehmed szultán útra?
Román próbálkozások a múzeumi anyag részleges elvitelére 1920 őszén
Az első román rekvirálási kísérletek a múzeumban, 1919. augusztus–szeptember
A Magyar Nemzeti Múzeum a békekonferencia hivatalos irataiban