A Steven-turzásfutó Kárpát-medencei lelőhelyei Trianon előtt és után

A Steven-turzásfutó Kárpát-medencei lelőhelyei Trianon előtt és után

(A bogár, melyet Trianon után kétszer kellett felfedezni)

A millennium idejére tervezett A Magyar Birodalom állatvilága c. kötet csaknem negyed évszázados késéssel, 1918-ra készült el. Az ezeroldalas mű az akkori Magyarországról ismert 20 573 állatfaj listáját tartalmazta. A trianoni békeszerződés eredményeként Magyarország területe több mint kétharmadára, 320 ezer négyzetkilométerről 90 ezerre csökkent. Az elcsatolt részekkel természetesen az őket benépesítő sajátos élővilág is „határon túlra” került, mint például az erdélyi területeké, mely különösen gazdag bennszülött, magashegyi, barlangi, valamint keleti elterjedésű fajokban. Ezek zöme ugyan végérvényesen eltűnt a magyar faunából, néhányuk azonban később örvendetes módon felbukkant a mai határainkon belül. Ilyen a keleti elterjedésű Steven-turzásfutó, amely korábban csak Erdély néhány pontjáról volt ismert (Kolozsvár, Gyeke, Rüsz, Nagyszeben, Szenterzsébet, Herkulesfürdő, Oravicabánya).

Christian von Steven (1781–1863) Forrás

A Steven-turzásfutó közép-európai elterjedésű bogárfaj. Hazánkban 2001-től áll védelem alatt, eszmei értéke 10 000 Ft.

A mai Magyarország területéről először Székessy Vilmos közölte 1943-ban Tihanyból. Később Siófokról és Zebegényből is előkerült, Tóth László pedig még az 1960-as években is gyűjtötte a Bakonyban és Szögligeten. Ezt követően azonban Magyarországon hosszú ideig nem találták, ezért Kaszab Zoltán a magyarországi Vörös Könyvben eltűntnek tekintette.

A Steven-turzásfutó elterjedése Magyarországon (piros négyzet: 1995 előtti adat, fekete kör: 1995 utáni adat) (illusztráció: Kutasi Csaba)

A Bakonyi Természettudományi Múzeum által szervezett és 1995-től kezdődő intenzív kutatások alkalmával több vízparti élőhelyen is gyűjtöttük. A legtöbb példány a Bakonyvidéken került elő (Iszkaszentgyörgy, Veszprém-Kádárta, Hajmáskér, Szentjakabfa és Devecser környéke). Csaknem 60 év után ismét megtaláltuk Tihanyban, majd előkerült a Hernád mentéről és a Mecsekből is. A Steven-turzásfutó elterjedésének nyugati határát magyarországi lelőhelyei képezik.

A Steven-turzásfutó előfordulásai Magyarországon és Erdélyben (illusztráció: Kutasi Csaba)

Nem közismert a tudományos név második tagjának, a faji jelzőnek az eredete. A steveni nevet Johann Krynicki (1797–1838), az ukrajnai egyetem professzora adta Christian von Steven, orosz természettudós iránti tiszteletből.

Steven-turzásfutó (Stenolophus steveni) Forrás

Szerző: Kutasi Csaba (MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)

Kapcsolódó tartalmak:

Magyarország állatvilágának kutatása Trianon előtt: A Magyar Birodalom állatvilága (1894–1918)