Magyar
English
Trianonnak sajátos áttételes hatása volt az Ásvány- és Őslénytár tudományos profiljára. A földtani térképre rápillantva látható, hogy megmaradt területeket a Magyar Királyságéhoz képest jóval nagyobb arányban borítják üledékes kőzetek, tehát az őslénytan és a rétegtan „illetékességi körébe” tartozó földtani képződmények. Trianon után a magyar bányászat is túlnyomórészt az ezekben lévő nyersanyagokat termelte (szén, később a bauxit, majd a szénhidrogének). Így az elméleti tudományos kutatások terén az ásványtanhoz és a magmás és metamorf kőzettanhoz képest megnőtt az őslénytan és üledékes kőzettan, a gyakorlati célú kutatások terén pedig a szintén őslénytani alapokon nyugvó rétegtan jelentősége. Ez az Ásvány- és Őslénytáron belül is megmutatkozott az őslénytannal foglalkozó munkatársak arányának növekedésében és végső soron a tár Ásvány- és Kőzettani, Illetve Föld- és Őslénytani Tárrá történő kettéosztásában (1939).
Vázlatos földtani térkép az 1945-ös Közép-Európa atlasz digitalizált változata alapján, a Trianon előtti (kék) és utáni (piros) határokkal. Márton Mátyás (ELTE Térképtudományi Tanszék) szívessége
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Kapcsolódó tartalmak:
Az Ásvány- és Őslénytár munkatársai 1920-ban
Az Ásvány- és Őslénytár gyűjteménye és kiállítása 1920-ban
Személyes sorsok Trianon idején az Ásvány- és Őslénytárból
Személyes sorsok Trianon revíziója és az újbóli területvesztések idején