Magyar
English
1920-ban az Ásvány- és Őslénytár a Nemzeti Múzeum II. emeletének úgyszólván a teljes déli felét elfoglalta. (A másik oldal nagy részét az Állattár birtokolta.) Ebből az ásvány- és kőzetkiállítás tizenkét helyiségben mintegy 1160 m2-t tett ki, csaknem a tár egész alapterületét, a dolgozószobák és a raktárak így a folyosó egy részére szorultak. A kor szokása szerint a szekrények üvegezett felső részében volt a zsúfolt kiállítási anyag, a fiókos alsó részben pedig a gyűjtemény nagy része. A kiállítási terület több mint a felén ásványokat mutattak be, öt teremben rendszertanilag elrendezve, míg két folyosórészen a magyarországi ásványokat állították ki. Egy nagy teremben voltak az ősmaradványok, a gerinces ősállatok kivételével, melyeket a „csontteremnek” becézett helyiségben mutatták be. További egy termet foglaltak el a magmás és átalakult kőzetek, az előtte lévő folyosón pedig az üledékes kőzeteket helyezték el. A százezer példányt meghaladó gyűjteményi anyag egy része így is a pincében, ládákban hevert.
Az 5. terem az 1900-as évek elején, a háttérben a 4. terem.
A kiállítások alaprajza 1919-ben. Forrás: Tájékoztató a Magyar Nemzeti Muzeum gyüjteményeiben. Budapest, 1919
A 9. terem az 1900-as évek elején. Forrás
A 8. terem, háttérben a 9. és 10. terem az 1900-as évek elején. Forrás
A 8. terem, háttérben a 7., 6. és 5. számú terem az 1900-as évek elején
A 4. terem („csontterem”) az 1900-as évek elején. Forrás: A Magyar Nemzeti Múzeum multja és jelene, Budapest, 1902
Kiállítási vitrinek a régi kiállításban
Az utolsó békeévekben a tár évi közel 160 napon általában 9-től 13-ig volt ingyenesen látogatható, az évi látogatószám elérte az évi 160–180 ezret. Ez 1918-ra 130 napra és 86 ezer főre csökkent. 1919-ben mindössze 23 nyitvatartási napot és 22 ezer látogatót jegyeztek fel. Március végéig a szénhiányra, májusban a háborús állapotokra való tekintettel a múzeum zárva volt. A mindössze kétnapi kétórás hétköznapi nyitva tartási időt áttették délutánra „hogy a napközben elfoglalt dolgozók is megtekinthessék a gyűjteményeket”. 1920-ban már ismét 124 nyitvatartási nap volt 66 ezer látogatóval, de decemberben újból a szénhiány miatt csak vasárnap 9–13 között lehetett a kiállításokat megtekinteni.
Az Állattár és az Ásvány- és Őslénytár nyitvatartási napjai és látogatószáma 1911–1920
Újsághír a szénszünet végéről és az új nyitvatartási rendről (1919. március 27.). Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
Újsághírek az 1920. december 3-án szénhiány miatt bevezetett látogatási korlátozásokról és azok 1921. március 31-i feloldásáról. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
Kulcsjelölők a közös Ásvány- és Őslénytár idejéből
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Kapcsolódó tartalmak:
Az Ásvány- és Őslénytár munkatársai 1920-ban
Az Ásvány- és Őslénytár gyűjteménye és kiállítása 1920-ban
Koch Sándor
dr. Vendl Mária
idősebb Noszky Jenő