Magyar
English
A Magyar Természettudományi Múzeum 1920-ban már létező tárai a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetébe tartoztak. Mielőtt akkori helyzetüket áttekintenénk, meg kell emlékeznünk az önálló Természettudományi Múzeum létrehozásának egy évvel korábbi meghiúsult kísérletéről.
Az 1919-es Tanácsköztársaság egyik sajátos vonása volt, hogy a proletárdiktatúra számos olyan, a monarchiától és a háborútól megcsömörlött, a forradalmi változásoktól lelkesített, szakterületükön elismert személyt is magához vonzott, akik magával a kommunista eszmével és gyakorlattal nem szimpatizáltak. Koruk és gyakran származásuk miatt korábban nem kerülhettek olyan helyzetbe, hogy reformelképzeléseiket megvalósíthassák, a kommün azonban lehetőséget kínált nekik arra, hogy megfelelő pozíciót szerezzenek. E gyakran kiváló elmék hatalomhoz jutva erőszakosan és az intézkedések által érintettekkel kevéssé törődve próbáltak rövid idő alatt végrehajtani időszerű és indokolt változtatásokat. Világmegváltó hevületükkel a kommün bukása után éppen ezeket a reformokat hiteltelenítették el, hiszen rajtuk maradt a kommunizmus stigmája. A múzeumügy területén e csírájukban elhalt reformlépések egyike volt az önálló Természettudományi Múzeum létrehozása.
Ízelítő a kor „forradalmi tempójából”: a sajtóban sajátos figyelmességként Krenner József ásványtári igazgató 80. születésnapja alkalmából megjelentetett, Krenner nyugdíjazását követelő cikk
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Kapcsolódó tartalmak:
A Természettudományi Múzeum önállósításának első kísérlete 1919-ben