Április elején a Természettudományi Szövetségből – miután a Közoktatásügyi Népbiztosság rábízta a természettudományi társulatok ellenőrzését – „Tudományos Társulatok Direktóriuma” lett, majd a direktóriumot még a hó végén az Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárai ügyeinek intézésével is megbízták, így „Természettudományi Társulatok és Múzeumok Direktóriuma” néven működött tovább.
Április-május folyamán a Közoktatásügyi Népbiztosság a direktórium javaslatára létrehozta az új Embertudományi (antropológiai) Osztályt, az Ásvány- és Őslénytárat pedig kettéosztotta Ásvány- és Földtani, illetve Őslénytani Osztályra, ezek és a további tárak élére is részben új vezetőket állított. Magáról a Természettudományi Múzeum létrehozásáról május 21-én született rendelet. Az intézmény adminisztratív felügyeletét a Természettudományi Társulatok és Múzeumok Direktóriumára bízták, vezetőjének június 21-én Lendl Adolfot nevezték ki.
Lendl Adolf zoológus, 1889–1894 között az Állattár munkatársa, 1912–1919 közt a Székesfővárosi Állat- és Növénykert megbízott, majd rendes igazgatója, 1919-ben a Természettudományi Múzeum igazgatója
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Kapcsolódó tartalmak:
A Természettudományi Múzeum önállósításának első kísérlete 1919-ben