A Természettudományi Múzeum önállósításának első kísérlete: előzmények
Az 1903 óta működő tudományegyetemi Természetrajzi (majd Természettudományi) Szövetség tagjai 1919 elején a magyar természettudományi múzeumügyről tanácskoztak öt alkalommal, és erről 1919 februárjában egy „Modern múzeumpolitika” című kiadványt jelentettek meg. A tervezetben még nem szerepelt az önálló természetrajzi múzeum igénye, javasolták viszont a Nemzeti Múzeumon belül egy antropológiai osztály felállítását, valamint az Ásvány- és Őslénytár kettéosztását. A Szövetség múzeumi bizottságának égisze alatt egy hónap múlva megjelent, Lendl Adolf zoológus által írt második kiadvány viszont már „Az új Természetrajzi és Néprajzi Múzeum tervezete” címet viselte. A Szövetséghez csatlakozó volt állattári munkatárs – akkor állatkerti igazgató – már régóta szorgalmazta egy külön intézményként, külön épületben működő természetrajzi múzeum létrehozását. Az új épületet a Vérmezőn javasolta megépíteni.
A Természettudományi Szövetség „Modern múzeumpolitika” című kiadványának címlapja
A Természettudományi Szövetség „Az új Természetrajzi és Néprajzi Múzeum tervezete” című kiadványának címlapja
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Kapcsolódó tartalmak:
A Természettudományi Múzeum önállósításának első kísérlete 1919-ben