Trianoni sorsok: Koch Sándor

Koch Sándor a Kolozs vármegyei Kolozsváron született 1896-ban. 1914-től természetrajz-vegytan szakos középiskolai tanárnak tanult a budapesti egyetemen, közben 1915–1917 közt a, gyalogságnál szolgált 1916-ban az orosz, 1917-ben az olasz fronton harcolt. 1919-es végzése után Krenner József ajánlására került az Ásvány- és Őslénytárba. Főleg kristálytani és leíró ásványtani munkákat közölt, de már ez időben hozzákezdett Magyarország ásványgenetikai szemléletű topografikus ásványtani áttekintésének elkészítéséhez, melynek a teljes Trianon előtti országterületre kiterjedő első vázlatát 1931-ben publikálta.

Meglepő módon 1939-ben, az Ásvány- és Őslénytár kettéválasztásakor ő lett a Földtani és Őslénytani Tár első igazgatója. Ennek háttere az volt, hogy Koch már 1935 óta az Magyar Nemzeti Múzeum Elnöki Hivatalát vezette, ahova Zsivny Viktor tárigazgató packázásai elől Hóman Bálint, Nemzeti Múzeum igazgatója menekítette. 1939-től a Földtani és Őslénytani Tár élén várhatta volna ki az időt, amíg Zsivny nyugdíjba vonul. Trianon részleges revíziójának köszönhetően azonban Koch számára még jobb lehetőség kínálkozott. A 1940-ben Szegedről Kolozsvárra visszatelepült Ferenc József Tudományegyetem helyén megalapított Horthy Miklós Tudományegyetem ásványtani tanszékére pályázott és kapott kinevezést az év októberében. Ezután nyugalomba vonulásáig (1968) a több névváltoztatást átélt egyetemen dolgozott. 1983-ban hunyt el Szegeden.

 

Koch Sándor (1896–1983, a múzeum munkatársa 1919-től 1940-ig)

 

Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)


Kapcsolódó tartalmak:

Ásvány- és Őslénytár

Az Ásvány- és Őslénytár munkatársai 1920-ban

Az Ásvány- és Őslénytár gyűjteménye és kiállítása 1920-ban

Személyes sorsok Trianon idején az Ásvány- és Őslénytárból

Személyes sorsok Trianon revíziója és az újbóli területvesztések idején

Trianoni sorsok: Vendl Mária

Trianoni sorsok: Szentpétery Zsigmond