Trianoni sorsok: Szentpétery Zsigmond

Szentpétery Zsigmond Nagykőrösön született 1880-ban. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen és részben Münchenben végzett egyetemi tanulmányai révén természetrajz-földrajz szakos tanári diplomát szerzett 1903-ban. Ezután Szádeczky Gyula professzor keze alatt Kolozsváron, az Ásvány- Földtani Intézetben (tanszéken) dolgozott. A világháborús összeomlás után az egyetemmel együtt Budapestre menekült, ahol átvette a tanszék vezetését.

Az egyetem 1921-ben Szegeden folytatta a működését, itt 1924-től már egyetemi tanárként működött. 1940-ben szeretett egyetemével visszatért Kolozsvárra, ahol 1941–42-ben a rektori tisztet is betöltötte. 1944-ben ismét Budapestre kényszerült, és a múzeum Ásvány- és Kőzettárában kezdett dolgozni. 1946-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává (1929 óta volt levelező tag), 1949-es kizárását 1989-ben érvénytelenítették. Haláláig (1952, Budapest) az Ásvány- és Kőzettár munkatársa volt. Tudományos munkássága főként a kőzettan területére terjedt ki, eleinte Erdély egyes kőzeteivel foglalkozott, Trianon után a Bükk hegység vált fő kutatási területévé.

Szentpétery Zsigmond (1880–1952, a múzeum munkatársa 1944-től haláláig)

 

Szerző: Kis Annamária és Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)


Kapcsolódó tartalmak:

Ásvány- és Őslénytár

Az Ásvány- és Őslénytár munkatársai 1920-ban

Az Ásvány- és Őslénytár gyűjteménye és kiállítása 1920-ban

Személyes sorsok Trianon idején az Ásvány- és Őslénytárból

Személyes sorsok Trianon revíziója és az újbóli területvesztések idején

Trianoni sorsok: Vendl Mária

Trianoni sorsok: Koch Sándor