Magyar
English
Trianon áttételesen még évtizedekkel később is befolyásolta az 1939-ben Ásvány- és Kőzettani, illetve Föld- és Őslénytani Tárrá szétválasztott osztály munkatársainak életútját. 1940-ben a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz. Ekkor a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem, mely egyéves budapesti kitérő után 1921-től 1940-ig Szegeden működött, visszatelepült Kolozsvárra, és a helyén megalapították a Horthy Miklós Tudományegyetemet. Koch Sándor, a Föld- és Őslénytani Tár alapító igazgatója, amiatt vált meg a múzeumtól, mert az új egyetemen professzori katedrát kapott. Szentpétery Zsigmond éppen ellenkező pályát futott be. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanáraként hűségesen követte az egyetemet vándorútján 1944-ig, amikor a román csapatok újbóli bevonulása elől Budapestre menekült, itt az Ásvány- és Kőzettár munkatársa lett, és a tár munkatársa maradt haláláig.
A Ferenc József Tudományegyetem Trianon utáni vándorlásának állomásait rögzítő rajzos belső címlapok a Szentpétery Zsigmondéhoz hasonló életpályát befutó Györffy István botanikus feleségének fényképalbumából (MTM Tudománytörténeti Gyűjtemény)
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Kapcsolódó tartalmak:
Az Ásvány- és Őslénytár munkatársai 1920-ban
Az Ásvány- és Őslénytár gyűjteménye és kiállítása 1920-ban
Személyes sorsok Trianon idején az Ásvány- és Őslénytárból
Személyes sorsok Trianon revíziója és az újbóli területvesztések idején