Török Aurél és a hazai antropológia 1881-1912 között 3. rész

Török Aurél maga is vezetett ásatásokat. A gyűjtemény gyorsan gyarapodott, és néhány éven belül már mintegy tízezer koponya, ezer csontváz és számtalan egyéb tárgy alkotta, mellyel Európa szinten is ritkaságszámba ment. Sajnos ezek tárolása problémákba ütközött: nem volt elegendő hely a számukra, ezért végül Török arra kényszerült, hogy a gyűjtemény (egy részének) Néprajzi Osztályon való elhelyezését kérje, amely 1906-ban meg is valósult. (Ez az intézkedés jelentette egyébként az egyik alapját annak, hogy később, az Országos Természettudományi Múzeum keretein belül, 1945-ben létrejöhessen az Embertani Tár.)

Török Aurél vezette ásatás Velem Szent Vid mellett (a felső képen a széken ülő férfi Török Aurél) (fotó: Magyar Természettudományi Múzeum)

Az ásatag csontok gyűjteményét részben demonstrációs célokra, de komoly kutatásokra is fel kívánta használni. Úgy képzelte, hogy a régészet, a néprajz és az antropológia hármasa együttes összefogással megoldást találhat a magyar nép etnogenezise kérdésére. Ezt azonban nem mindenki vélte így. A néprajz és régészet terén akkoriban nagy szaktekintélynek számító Réthy László például egy gúnyolódó hangvételű írásában e célra teljességgel haszontalan tudománynak bélyegezte az embertant. Török számára ez újabb keserű csalódást jelentett, és figyelmét az antropológia egyik részterülete, a koponyamérés tana (kraniológia) felé fordította. Ezen a területen nemzetközi mércével mérve is maradandót alkotott: ma őt tekintjük a kraniológia egyik megújítójának.

1892. május 5-én nagy megtiszteltetés érte: a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. (Ezzel a mai napig ő az egyetlen hazai akadémikus antropológus.) 1898. október 24-én pedig III. osztályú vaskorona renddel jutalmazták azokért az antropológiai vizsgálatokért, amelyeket korábban III. Béla Árpád-házi királyunk és hitvese, antiochiai Châtillon Anna csontereklyéin végzett el.

Török Aurél idejében készült dagerrotípia III. Béla király koponyájáról (fotó: Magyar Természettudományi Múzeum)

Török Aurél III. Béla koponyájával

Szerző: Évinger Sándor (Embertani Tár)

Kapcsolódó tartalmak:

A hazai antropológia kezdetei 1881-ig

Török Aurél és a hazai antropológia 1881-1912 között 1. rész

Török Aurél és a hazai embertan 1881-1912 között 2. rész

Török Aurél és a hazai antropológia 1881-1912 között 4. rész

A hazai antropológia 1912-1945 között

Trianon hatása a hazai embertanra, az első és második bécsi döntés embertani vonatkozásai