Magyar
English
A Tanácsköztársaság bukása után minden a kommün alatt hozott intézkedést érvénytelenítettek, így visszaálltak az 1919. március 21. előtti állapotok. Végül 1934-ben, a Hóman-féle reform hozta létre ismét a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati testületéhez tartozó Országos (Magyar) Természettudományi Múzeumot. A természetrajzi tárak, illetve a múzeum együttes elhelyezésének már akkor régóta vajúdó megoldását Trianon és a húszas-harmincas évek gazdasági válságai elodázták. Mindazonáltal a napisajtóban már 1921-ben – Lendl jóvoltából – ismét felbukkant a Vérmezőn felépítendő új múzeumépület ügye. A rákövetkező néhány évben Hóman Bálint nemzeti múzeumi igazgató és a kormányzat képviselői részéről is felmerült több lehetséges helyszín és épület terve. A kor kulturális nagyberuházásait azonban inkább az elcsatolt területekről áttelepült vagy azok helyett létesítendő új egyetemekre összpontosították.
E.4.1. kép: Lendl Adolfnak az 1930-as években készített tervezete a Természettudományi Múzeum lágymányosi épületéről
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Kapcsolódó tartalmak:
A Természettudományi Múzeum önállósításának első kísérlete 1919-ben